1 rész

Ma van a nagy nap. Végre leérettségiztem és itt hagyhatom a várost.

 Ilyenkor szokás azt csinálni hogy elmész egy buliba leiszod magad és jól szórakozol és nem sírsz. Hát igen csak nem nekem. Én egyáltalán nem vártam ezt a napot ugyanis ma megy el Liam az x-factorba  szerencsét próbálni hát ha sikerül bejutnia. És ha igen akkor soha többet nem jön haza és én ezt nem akarom.
Persze James mint mindig most is vigasztalni próbál de hiába én csak sírok és sírok.
- Jaj hugi ne sírj annyit most boldognak kéne lenned hiszen leérettségiztél.
- De ő elment James és nem fog vissza térni. - mondtam sírva.
- Dehogynem lehet hogy be sem jut.
- De befog és itt hagy minket.
- Na jól van elég a sírásból inkább oda adom az ajándékodat.
- Ez az amire gondolok?
- Így van ez két jegy a Death Band koncertre.
- Jaj istenem de szeretlek bátyus. - sikítottam fel örömömben hisz ez a kedvenc bandám.
- Ma este lesz szóval gyorsan készülődj ha nem akarod lekésni.
Gyorsan felmentem a szobámba majd a fürdőbe lezuhanyoztam majd gyorsan kisminkeltem magam és elővettem a ruhámat amit gyorsan felvettem és indulásra készen voltam.

Mikor megérkeztünk már ment a koncert de engem nem érdekelt csak az hogy most itt vagyok és bulizok egy jót az én bátyámmal. Amikor vége lett a koncertnek az autóban is csak ezt énekeltünk meg hülyültünk.
Amikor a lámpa zöldre váltott akkor történt minden egy pillanat alatt mi éppen be kanyarodtunk volna amikor egy részeg kamionos nekünk jött.
Mikor felébredtem anyukámat meg apukámat láttam meg akik sírtak és a doktor magyarázott valamit.
- Sajnálom Mr. és Mrs. Payn de a lányuk már majdnem egy éve kómában van szinte már csak a gépek tartják életben.
- Nem halhat meg elvesztettük már a két fiúnkat a lányunkat nem engedem. - zokogta anyukám.
- Sajnálom. - mondta a doktor.
Szóval már egy éve kómában vagyok. Lassan nyitottam ki a szemem de az erős fény nagyon zavarta de nem érdekelt csak azt hogy láthassam James hogy jól van. Nagyon halkan szólaltam meg már azt hittem meg sem hallottak.
- Anya hol van James?
- Kislányom jaj istenem kislányom. - zokogták anyámék.
- Hol van James? - kérdeztem meg még egyszer.
- Sajnálom kincsem de ő nem élte túl az autóbalesetet.
Ekkor ugrott be hogy mi is történt és ekkor változott meg az életem örökre.