2013. szeptember 8., vasárnap

9 rész

De ha nem is halok meg akkor is elmegyek innen. Nincs mit veszítenem. Egyszer az életben én is találhatnék egy olyan fiút aki engem szeret és nem akar megölni. De ilyet sajnos nem találok soha. Míg a cuccaimat pakoltam be a táskámba kopogást hallottam.

- Mi kell?
- Hugi mi a baj mit csinálsz?
- Elmegyek Liam és vissza sem jövök.
- Mi v-várj hogy érted azt hogy elmész? Engedjél már be.
- Nem és jól hallottad elmegyek és nem jövök vissza.
- Még is hova mész? Ne csináld már ez és mond el szépen hogy mi történt.
- Nem mondom el és még én sem tudom csak azt hogy elmegyek. Sajnálom Liam tényleg de képtelen vagyok ezek után itt maradni.

Kész vagyok mindennel. Mivel úgy sincs sok cuccom ( mivel még nem vettem ) hamar kész lettem. Előttem az élet. Csakazt nem tudom hogy hova menjek. Na meg hogy mikor mivel tuti hogy őrség van a szobám előtt. Gondolkodj hogy jussak ki innen? Megvan egy kicsit veszélyes de megoltható. Ablak. Mire kész lett a tervem már éjfél is elmúlt. Mehetünk. Mire kijutottam a házból és az udvarról fél óra eltelt. Na és most hova?
Majd kiderült. Ezért elindultam az egyik irányba de bárcsak ne erre indultam volna el. Mert sajnos egyből egy csapat részegbe futottam bele.

- Szia kis csibe jössz egy körre?
- Nem és hadjál békén.
- Figyeld már a kis csajnak nagy a szája talán egy kis jó modorra kellene tanítani. Nem gondoljátok?
- Hagyatok békén mert a végén nektek lesz rossz hidjetek nekem.
- Na majd meglátjuk.

10 percel később mind a ketten a földön feküttek. Nem mondtam? Tudok ám verekedni is.

- Te hülye ribanc ezt még megkeserülöd.
- Most nagyon félek.
- Félhetsz is ám.
- Mitől?
- Tőlük mert ők veszélyesebbek is mint mi.
- Kicsodák?
- Hát ők. - és a hátam mögé mutatott. Én megfordultam de mielőtt még szemre vehettem volna őket leütöttek valamivel. Mire felkeltem már egy székhez voltam kötve. Na szuper.

- Hé felébrett a kis csaj.
- Ja látom én is te hülye. - oda jött és a ragaztót letépte a számról. - Hogy hívnak téged?
- Nem mondok nektek semmit és engedjetek el.
- Jobb ötletem van. Vedd el a telefonját. Nocsak kik vannak benne az One Direction. Ismered őket?
- És ha igen?
- Van is egy ötletem. Vedd elő a késedet. Szóval á meg is van. Hello Harry Styles? Nálunk van az egyik barátja vagy ismerőse. Hát egy csaj barna haj barna szem. Várj hogy is hívnak téged kiscsaj? Nem válaszolsz hát jó de mivel kell a Harrynek bizonyíték ezért Nick csináld. - és azzal a késsel amit elővett beleálította a lábamba.
- Ááááá.
- Na ez elég bizonyíték volt? Na szóval megmondod hogy mi aneved vagy kérsz még?
- Menj a picsába te rohatt mocsok.
- Rossz válasz csináld.
- Áááááááá.
- Na és most?
- Öljcsak meg de akkor sem fogodmegtudni a nevem.
- Már nem is kell Harry megmonta. Bella milyen szép név.
- Ha már a nevem tudod elengedsz?
- Nem. Na szóval Harry ha még itt vagy akkor az ajánlatom az alábbi a csajért kérek legalább 45 millió fontot. 2 óra múlva a helyszínt később megmondom ha nem lesz meg a pénz acsaj meghal.

2013. szeptember 7., szombat

8 rész

Istenem az a csók soha nem fogom elfelejteni soha. Amikor az ajkunk összeért uhh inkább hadjuk. Már kora reggel  perverz fantáziám van elképesztő. De nem is baj mert egy gyönyörű fiú mellett ébredhetek. Gyorsan felkeltem megmosakottam a fogamat is megmostam bajd belebújtam a ruhámba amit találtam.
Majd vissza mentem a szobámba hogy felábresszem Harryt is.

- Harry lassan kelni kell próbára mentek.
- Még öt perc anyu.
Nincs más megoldás. Hát ráugrottam és elkeztem csikizni ahol értem.

- Jól van jól van fent vagyok már csak ne csikizz. - nevetett.
- Biztos?
- I-i-igen huu ilyen reggeli ébresztést sem láttam még.
- Nem is fogsz na kelj fel addig csinálok nektek kaját.
- Köszönöm. - majd oda hajolt és megcsókolt én persze meg egyből vissza. Hülye reflex.
- H-harry ha nem hagyod abba nem tudok nektek kaját csinálni.
- Nem baj majd eszünk később.
- Szó sem lehet róla na megyek majd gyeretek.
- Okés szivi.

Fél óra múlva már mindenki lent volt kivéve egy embert. Hát persze hogy Louis.

- Hol van Louis?
- Alszik még. Egy tankal sem lehet felébreszteni.
- Na majd akkor én kezelésbe veszem.
- Jaj istenem csak azt ne. - nevetett fel Harry a többiek viszont hülye fejel nézték és azt gondolták hogy " miről van most szó? "
- Nyugi vele finomabban bánok.

Felrohantam az emeletre és megkerestem Louis szobáját. Benyitottam és megkerestem Kevint.

- Louis ha nem kelsz fel kidobom a kukába Kevint.
- Neee csak azt ne fent vagyok.
- Biztos?
- Igen csak ne bánsd Kevint.
- Nyugi amúgy sem bántanám olyan kis cuki ja amúgy a kedvenceded csináltam meg. Répatortát.
- Miért nem mondtad előbb irány a konyha. Gyere Kevin.

10 percel később mindeni az asztalnál ült és evett.

- Na szóval Louis mivel keltett fel Bella?
- Ne is mondjátok borzalmas volt. Ki akarta dobi Kevint a kukába.
- És erre te egyből felébrettél?
- Na ná Kevint senki sem bánthatja. Senki.
- Jaj istenem nyugi már senki sem akarja bántani Kevint. Csak azért csináltam hogy felébredj amúgy is olyan kis cuki Kevin nem lenne szivem bántani.
- Tényleg?
- Liamre esküszöm.
- Hé miért rám?
- Mert rád gondoltam az előbb. - nevettem el magam majd a többiek.

Már javában ált a reggeli + a beszélgetés amikor csöngettek.

- Majd én kinyitom. - ajánlottam fel.
- Oké.

Oda mentem az ajtóhoz és kinyitottam.

- Hello.
- Hello Harry ithon van?
- Persze de ki keresi?
- Ja bocsánat olyan udvariatlan vagyok. Taylor Swift vagyok Harry barátnője.
- A-a milye?
- Barátnője szóval tudnál szólni neki hogy keresem?
- I-igen persze hogyne.

Amikor vissza mentem már alig bírtam vissza fojtani a könnyeimet de még tartottam magam de éreztem hogy nem sokáig bírom már. Gondolom Liam észrevette mert egyből oda jött hozzám és megöltelt.

- Hugi mi a baj?
- Semmi tényleg semmi. Ja mielőtt elfelejteném Harry?
- Igen?
- Itt a barátnőd valami Taylor Swift veled szeretne beszélni. - ennyi nem ment tovább a szemembe a bát át szakatt és mot ömlik belőlle a könny. Nem bírtam ott álnni ezért felrohantam a szobámba megcsaptam magam után az ajtót majd bezártam. Elegem van már mindenből miért nem tudok meghalni akkor nem tudnának nekem fájdalmat tenni. És ez volt az a pillanat amikor rájöttem hogy meg akarok halni. Nincs tovább itt maradnom.

2013. szeptember 4., szerda

7 rész

Ezt nem tudom elhinni. Miért nem hall engem? Pedig itt vagyok mellette és a fülébe sikítok mégsem hall. Nem lehet. Nem halhatok meg most nem akarok.

- Szia Liam hogy vagy? - kérdezte Harry
- Miért nem ébred fel? Már legalább egy hónap eltelt már a baleset óta.
- Nyugi fel fog ébredni. Erős lány.
- Remélem is nem akarok nélküle élni.
- Menj egyél valamit addig itt maradok vele.
- Okés.

Mikor Liam elment Harry oda sétált az ágyamhoz és valamit motyogott de mivel nem értettem ezért közelebb mentem és megcsapott az a Harry illat nagyon jó volt.

- Hallod Bella nem hagyhatsz itt kellesz nekünk, nekem. Tudom hogy alig ismerjük egymást még is belédszerettem. Ezért nem hagyhatsz el minket. Soha nem szerettem egy lányt sem mint téged. Ígérd meg nekem hogy felébretsz.

És egyszer csak Harryoda hajolt a testemhez és megcsókolta. Ésazvolt alegjobb hogyén is éreztem közben nem is vagyok a testemben. Nagyon jó volt. Hirtelen valami húzó erő húzott a testemfelé. És már benne is voltam. Nagy nehezen kinyitottam a szemem és egy zöldszempárral találtam szembe magam.

- Sz-szia Harry.
- Úristen felébrettél. Orvost! ORVOST!

Amikor az orvos megjött egybőlegycsomo kérdés zúditottak rám. Köszi Harry.

- Végre felébrett. Hogy vagy? Vannak fájdalmai? Tudja hogy mi történt magával?
- Jól vagyokcsak nagyonszomjas és éhes. Nem érzek semmi fájdalmat. És igen tudom hogy mi történt velem.
- Nagyon jó ha nincs nagy fájdalmai akkor már haza ism ehet ha akar. De előbb elvégzünk már tesztet.
- Oké és köszönöm.

Amikor az orvos kiment rá néztem Harryre aki engem figyelt.

- A többiek hol vannak?
- Othon de mindjárt felhívom őket.
- Oké ja és Harry köszönöm a csókot amit kaptam.
- H-hogy mi? - ilyet sem láttam még Harry elpirult olyan kis cuki volt.
- Tudod aki kómában van az akkor is tudja hogy mi történik hogy kinyitná a szemét. De ne aggódj jó volt a csók és ha már felhívod őket mond hogy hozzanak ruhát nekem.
- O-oké.

10 percel hirtelen kivágódott az ajtó és a fiúk léptek be rajta élükön Liam. Egyből megöltelt de úgy hogy azt hittem megfulladok.

- Én is örülök neked Liam de nemakarok megfulladni szóval lazíts a szorításodon. - nevettem el magam majd a többiek is.
- Tessék hugi itt a váltás rihád mi addig ki megyünk.
- Okés és köszi Zayn.
- Nincs mit.

Remek Zayn akedvenc ruhámat hoztael imádom.
Mikor kész lettünk haza indultunk. Mikor othon voltunk egyből elvonultam a szobámba hogyegy kicsit magamban legyek. Egy ideig nem csináltam mást csak néztem ki afejemből. Egy halk kopogás rángatott vissza a jelenbe.

- Oh szia Harry miben segíthetek?
- Beszélhetnék?
- Persze gyere csak be.
- Arról a csókról van szó.
- Ne izgulj nekem is tetszett. És igen én is szeretlek.
- T-tényleg?
- Tényleg.

Aztán megcsókolt.

2013. augusztus 21., szerda

6 rész

Másnap amikor épp regeliztünk a fiúkkal csöngettek.


- Majd én megyek. - ajánlottam fel.
- Oké hugi.

Mikor oda értem az ajtóhoz megfagyott benne avér is. A rendőrség ált előttem.

- Jónapot Ön Izabella Payn?
- I-igen. Miben segíthetek?
- Letartóztatom drog árusításért.
- Hogy micsoda? Milyen drog?
- Mr Maddox azt állította hogy a drogot öntöl kapta ezért átvizsgáltuk a szobályát és egy zacskó drogot találtunk.
- De én nem is drogozom.
- Sajnálom de le van tartóztatva.
- Oké de előbb elköszönhetek a bátyámtól és a többiektől?
- Igen de gyorsanha kérhetem.
- Köszönöm.

Mikor visszamentem az ebédlőbe a fiúk még mindig ettek.

- Na hugi ki volt az?
- Sajnálom tényleg sajnálom nem is tudom hogy került hozzám. Hinned kell nekem hogy nem éb voltam.
- V-várj miről beszélsz?
- Csak ígérd meg nekem hogy elhiszed nem én voltam az.
- De miről van szó?

Mielőtt válaszolhattam volna már egy bilincs volt a kezemen.

- Nagyon sajnálom csak ígérd meg nekem hogy nem hiszed el amit állítanak rólam.
- Várjanak hova viszik a hugomat?
- Sajnálom Mr Payn. De a hugánál drogon találtunk.
- De én nem is drogozok. Hidjék már el.
- Engedjék el a hugomat. Ő soha nem is drogozott.
- Sajnálom de nem tehetjük. Viszlát.
- Liam ne hagyd hogy elvigyenek. Nem akarok elmenni.

De már nem tudtak semmit sem csinálni mert már kint is voltunk és a rendőr autó felév vittek. Mikor oda értünk a rendőrségre egyből elvittek egy cellába. De nem akármi cellába nem. Pontosan abba a cellába ahol Travis is volt.

- Szia cica hiányoztam?
- Dögölj meg.
- Ejnye nem így kéne bánnod a pasiddal.
- Te nem vagy a pasim.
- Nem akkor mi volt az az utcán?
- Megerőszakoltál az volt.
- Oh hogy én de hát te is élveszted.
- Nem is. És most mond meg hogy mi a faszt csináltál?
- Én semmit. Minek kellet neked drogoznod?
- De nem is drogozom.
- Hát a rendőrök nem eszt mondják. De most hogy nincsitt senki ki használhatnénk az időt egy kis huncutkodásra.
- Ha hozzám mersz érni megöllek.
- Tényleg mióta vagy te ilyen bátor?
- Azóta amióta becsempészted a drogot a szobámba hogy rám kend.
- Ennyire átlátszó vagyok?
- Igen.
- Én megmondtam hogy találkozunk még.
- Mit akarsz tőlem Travis?
- Mondtam már. Mivel ide kültél megöllek nem emlékszel?

És hirtelen eszembe jutott a beszélgetésünk.

- H-h-hello.
- Szia szivem mit csinálsz?
- Én semmit. Mit akarsz?
- Én csak szólni hogy ez rossz húzás volt tőled meg a bátyádtól.
- Mi?
- Épp a rendőrségen vagyok a bátyád miatt de ne feledd hogy ha kihutok meghalsz na csak ennyit akartam mondani csáó.


És már csak azt vettem észre hogy egy kéz fonodít a torkomra. Nem kaptam levegőt. Hát eljött ez a nap is.

De én nem akartam meghalni. Már nem. Ezért azt csináltam amit mindenki megcsinált volna a helyemben amennyire csak erősen tudtam tökön rúgtam. Egyből elengedett és a tökét markolászva ordítozott.

- Te hülye ribanc. Ezt még vissza kapod.
- Vagy te tőlem.
- Mi folyit itt? - kérdezte egy rendőr.
- Ez a hülye ribanc tökön rúgott.
- Ja mert persze hagynom kellett volna hogy megfojts. Hát persze milyen önző vagyok. - krágogtam mert még mindig fályt a torkom..
- Ezt még visszaakapod. - sziszegte oda nekem Travis.
- Ja hát persze most már én is itt maradok a haverod drogja miatt ami nálma volt.
- Az nem is a haveroméhanem az enyimé.
- Tényleg akkor miért pont nálam van?
- Mert azt akartam hogy ide kerülj mert én megmondtam hogy megöllek.
- Kedves de azt tudod hogy ezt a beszélgetést a rendőr is hallotta?
- Hogy mi?
- Le van tartóztatva drog használatáért. Kövessen maga meg el lesz engedve és nagyon sajnáljuk.
- Nincs semmi baj. Viszlát Travis és jegeld szerintem mert be lesz dagadva.
- Te rohatt ribanc kurva.

És már megint csak akkor vettem észre a bajt amikor már késő volt. Ugyaan is Travisz kezében ott volt egy pisztoly. Hogy acsudába került oda a pisztoly? És durr két lövés. Hát ez remek egyel be sem érte kettőt kellet kapjak.
Mikor felébrettem nem láttam semmit. Aztán kitisztult a kép. Én voltam ahogy ott fekszek az ágyban és Liam hajol fölém.

- Jajj istenem hugi nem hagyhatsz itt megértetted nem hagyhatsz itt. Nem veszíthetlek el.
- Nem hagylak el hisz itt vagyok nézz fel itt vagyok.

Amikor megláttam a doktort rossz érzés fogott el.


- Jó estét uram.
- Hogy van a hugom? És még is mi történt?
- Sajnálom de a huga két golyót kapott. Nagyon sok vért veszített. Kétszer is leállt a szive műtét közben. Most kómában van. Már csak a szerencse segíthet hogy felébredjen.
- K-k-két golyó?
- Igen egy a hasába egy meg éppen hogy csak elkerülte a szívét.
- Istenem nem veszíthetem el.
- De hisz nem veszítettél el itt vagyok fent nem hallasz?- és akkor jöttem rá hogy nem hall mivel nem is élek.

2013. augusztus 10., szombat

5 rész


Amikor kinyitottam a szemem nem láttam semmit csak a fehér falakat. De végül meghallottam valamit amit nem akartam.

- Istenem végre felébredtél jól vagy hugi?
- H-hol vagyok?
- Korházban.
- És te mit keresel itt?
- Hogy mit keresek itt majdnem meghaltál. Aggódtam érted?
- Az egész a te hibád. Ha nem csináltad volna azt Travisszel akkor ez most nem történt volna meg.
- Ezt nem mondhatod komolyan hogy az én hibám.
- De és most menj el és ne is gyere ide többet vissza és én is elmegyek. Haza  megyek mihelyt kiengednek innen. Most pedig viszlát és remélem majd még találkozunk ha meg nem a túloldalt várlak.
- Hugi ne mondj már ilyeneket. Most kaptalak vissza ne menj most el nem teheted.
- Sajnálom de nem akarom hogy lásd amikor meghalok.
- De nem fogsz meghalni esküszöm. Nem engedem.
- Sajnálom de most menj el kérlek.
- Nem.
- Mi az hogy nem?
- Jól hallottad nem megyek el és te sem mész el. Megvédelek akár az életem árán is.
- Hogy mi?
- Hallottad nem mész el sem te sem én.
- De hanem megyek el nem csak engem de még titeket is megölhet.
- Nem fog.
- Ki?
- Mi hogy érted az hogy ki?
- Ki mentett meg engem?
- Ja hát Harry volt. Épp WC-re akart menni és amikor meglátott egyből azt kiáltotta hogy hívjuk a mentőket. Mi meg persze azt sem tudtuk hogy miért de azért hívtuk. De amikor megláttunk téged ott vérző kezekkel elájultan azt hittem meghalok. Nagyon rossz volt szóval ne csinálj még egyszer ilyet.
- Sajnálom de nem akarom hogy ő öljön meg akkor már inkább én magamat. De behívnád Harryt ha itt van szeretném megköszönni neki.
- Persze.

10 percel később Harry jött be hozzám.

- Szia Harry.
- Szia Bella.
- Csak szeretném megköszönni neked hogy meg mentettél.
- Nincs mit. Bármikor meg mentenélek.
- Nagyon sajnálom.
- Semmi baj. Megértem mit miért csináltál.
- Nem akarok meghalni. - folytak le a könnyeim az arcomon.
- Hé hé pszt nem fogsz meghalni. Nem hagyom hogy meghalj.
- Tényleg?
- IGEN.

Ettől a kijelentéstől még jobban folytak a könnyeim. Nem tudom hogy miért de nem tudtam abba hagyni. Mire végre abba hagytam már az orvos is ide bent volt.

- Jó napot Miss Payn.
- Jó napot.
- Látom már sokkal jobban van. Ha akar már most haza is mehet de nagyon vigyázzon magára. Érti?
- Értem és köszönöm.
- Akkor hát viszlát.
- Viszlát.

10 percel később már felöltözve áltam az ágynál és vártam a fiúkat. 
Fél óra múlva már othon is voltunk. 

- Na fiúk én felmentem a szobámba szóljatok majd ha vacsi van.
- Oké de ne zárd be az ajtót.
- Nem fogom.

Amikor felértem a szobámba az volt az első hogy bekapcsoltam a kedvenc zenémet. Gondoltam egy kis takarítás eltereli a figyelmemet erről az egészről hát nem.

2013. július 30., kedd

4 rész

Hát ez nem tudom elhinni. Mégis hogy volt képes befeküdni az én ágyamba? Felháborító. Mivel már tudtam hogy nem tudok vissza aludni ezért elmentem letusolni fogatmosni hajatszárítani. A kedvenc ruhámat vettem fel.
Mikor mindennel kész voltam elmentem sétálni egyet de mielőtt elmentem volna hagytam egy üzenetet hogy " elmentem majd jövök." Londom egyszerüen meseszép volt. Nem is tudom hogy eddig miért nem jöttem el ide gyönyörű. 
Nagyon szép. Miko haza értem a fiúk még mindig aludtak. Ezért hát eldöntöttem hogy főzök nekik valamit. Mikor már kész voltam mindennel akkor keztek el lefele jönni. Találjátok ki hogy ki volt a legelső aki lejött? Hát Niall. Nagyon vicces volt.

- Jó reggelt nektek.
- Neked is hugi.
- Remélem nem baj hogy csináltam kaját de unatkoztam.
- Nem baj főleg Niall-nek nem.
- Az biztos hát akkor jóétvágyat nektek.
- Te nem eszel?
- Nem mert én már ettem.
- Oké és még egyszer köszi.
- Nincs mit Louis.

Míg ők ettek én addig felmentem hogy megnézzem hogy hívott-e valaki. Amikor beléptem a szobámba megcsörrent a telefon. Travis volt az. Minden szín kifutott az arcomból.

- H-h-hello.
- Szia szivem mit csinálsz?
- Én semmit. Mit akarsz?
- Én csak szólni hogy ez rossz húzás volt tőled meg a bátyádtól.
- Mi?
- Épp a rendőrségen vagyok a bátyád miatt de ne feledd hogy ha kihutok meghalsz na csak ennyit akartam mondani csáó.

Ezt nem tudom elhinni mit tett Liam? Jesszusom.
Amilyen gyorsan csak tudtam lerohantam a fiúkhoz.

- Liam mi a faszt csináltál? - kiabáltam rá a bátyámra.
- Mivan most meg mi risszat csináltam csak eszek.
- Ja azt már el i felejtetted hogy feljelentetted Travist?
- Megérdemeltem azután amit csinált veled.
- De arra nem gondoltál hogy mi lesz amikor kiszabadul?
- Nem miért?
- Hát kösz  még te nevezed magad a bátyámnak? Ha mi a faszt csináltam veled hogy ezt érdemeltem tőled?
- Miről beszélsz?
- Arról ha kijut a börtönből nekem végem van érted kampec finitá meghalok. De te erre nem gondoltál csak gyorsan lecsikod hogy megkapja ami ját neki és rám nem gondolsz. - végét már szinte csak suttogtam mert már a könnyek az arcomat áztatták. - Bárcsak nem is lennél a bátyám James sokkal de sokkal jobb volt nálad.

Majd felrohantam a szobámba és bezártam magam mögött. Már vagy 2 órája nem is csináltam mást mint leföl császkáltam és közben a fiúkat küldtem el melegebb éghajlatra. Egy megoldás maradt csak. Amien gyorsan csak tudtam kiszöktem a fürdőbe egy borotva pengéjért. Nincs már megoldás vagy ő öl meg vagy magamat. És inkább én mint ő. A legelső vágás nagyon fájt de a többi már nem is annyira. Már csak azt felejtettem el hogy be kellett volna zárnom a fürdő ajtaját. Mert akkor nem tudtak volna megmenteni.  

2013. július 21., vasárnap

3 rész

 - Sajnálom de ha gondolják bemehetnek hozzá.

Ne nem akartam hogy bejöjjenek nem akartam az arcukat látni senkit sem akartam látni egyedül akartam lenni a próblémáimmal. De sajnos nem hallgattak rám mert mire feleszméleltem már mindketten itt voltak ( anya, Liam ). Könnyes szemmel néztek engem.

- Sziasztok.
- Jaj istenem kislányom jól vagy? - kérdezte zogokva anyukám.
- Igen anya jól vagyok mikor mehetek haza?
- Holnap.
- Ne már én most akarok haza menni tudod hogy utálom a korházakat.
- Sajnálom de csak holnap jöhetsz haza.
- Sajnálom. - suttogom.
- Nem haragszok csak ne ilyesz meg mégegyszer így létszi.
- Oké hé anya magunkra hagynál egy kicsit Liammel?
- Persze kint megvárlak fiam.
- Oké anya.

Miután anya kiment felnéztem a könnyes szemébe és nem tudtam megszólalni csak néztem. De szerencsére ő törte meg a csendet.

- Miért hugi miért utálsz engem ennyire?
- Nem utállak egyáltalán csak tudod mindig rá emlékeztetsz ha itt vagy hogy én megmenekültem de ő nem nekem kellett volna meghalnom nem neki. És amikor mindig rádnézek ez jár a fejemben hogy ő halt meg és nem én.
- Ne mondj ilyet téged nem veszíthetlek el hallod hugi neked élned kell. - zogokta a bátyám.
- Hé ne sírj mert akkor nekem is kell és nem szeretnék. Nem haltam meg szóval még egy ideig boldogítani foglak.
- Remélem is. - majd elnevette magát és én is csatlakoztam hozzá.
- Tényleg nem mehetek haza?
- Tényleg nem jöhetsz. Hallod ha ki mersz szökni megöllek nem viccelek. Maradj szépen itt és holnap haza jössz velem.
- Hogy érted hogy haza veled?
- Úgy hogy nem itt fogsz lakni hanem nálunk Londonban.
- Nálunk? - ráncoltam a homlokom mert nem egészen értettem.
- Igen a fiúkkal egyházban lakunk és oda költözöl.
- Ne már hogy fiúkkal kell egy házban aludnom az olyan ciki lesz.
- Sajnálom már elterveztem és jössz is mert megvalósítom a tervem téma lezárva.
- Jó
- Oké na akkor most mi megyünk holnap jövök érted.
- Oké sziasztok.

El sem tudtam hinni hogy Londonmban lakjak. Ez egyszerüen hihetetlen. Amikor elmentek az orvos jött be hogy megnézze az eredményeket. Mikor már végzett azt mondta hogy majd két hónap múlva jöjjek vissza kivizsgálásra. Hát nem szuper? Végre elhagyhatom a korházat erre két hónap múlva vissza kell jönnöm. Csúcs.
Másnap amikor felébredtem már Liam itt volt a becsomagolt cuccaimmal.

- Jó reggelt.
- Neked is hugi.
- Mehetünk?
- Persze csak öltözz át.

10 percel később már kész is voltam.
A repülőtér semmit sem változott amikor utoljára itt jártunk. Csak annyiban hogy most már én is elmegyek és nem csak Liam. 2 órás repülő utazás után végre megérkeztünk Londonba.

- Na hugi hogytetszik?
- Nagyon nagy és színes.
- Tudom majd egyszer elviszlek körbenézni.
- Köszi de engem csak a ruha boltok és a buli helyek érdekelnek. - nevettem fel.
- Oké majd azokat is megmutatom neked. Erről jut eszembe hogy ma megyünk egyet bulizni a tiszteletedre remélem nem baj.
- Nem egyáltalán nem. Mehetünk.
- Okés na akkor fogjunk egy taxit és mennyünk haza mert már nagyon fárad a karom a bőröndök cipelése miatt.

20 perc múlva egy hatalmasnagy ház előtt voltunk. Tökre mint egy palota. Nagyon nagy. Na és akkor a belsejéről nem isszólva. Egyszerüen csodálatos.

- Fiúk megjöttünk. - kiáltotta fel Liam.
- Na de én úgy tudtam hogy külön laktok.
- Igen néha meg együtt.
- Aha, és nem szokták rátok azt mondani hogy buzik vagytok?
- De igen szokták de mi tudjuk hogy ez nem igaz. - nevetett fel majd én is.

Miközben röhögtünk egyszer csak lábdobogásokat hallottam és akkor megjelentek a fiúk.

- Na szóval hugi bemutatom neked : Zaynt, Nialt, Louist, Harryt.
- H-h-hello.
- Szia- - mondták egyszerre.
- Liam én inkább felmennék a szobámba ha nem baj.
- Nem gyere csak.

Amikor végre egyedül voltam már nem bírtam tovább és a könnyeim szabad utat találtak hogy eláztassák az arcomat. Mikor már végre abba maradt a sírás elmentem letusolni és átöltözni.
Amikor mindennel kész voltam lementem a fiúkhoz.

- Sziasztok bocsi hogy ilyen sokáig elvoltam de elaludtam.
- Nem baj hugi gyere épp vacsorázunk utána meg megyünk bulizni.
- Oké.

Vacsora után elmentünk a kedvenc helyükre bulizni. Már javában álta buliamikor mi megérkeztünk.
3 órával később már azt sem tudtam hogy fiú vagy lány vagyok.

- Hugi szerintem elég lesz mára a piából.
- Nem mondod meg nekem hogy mikor ihatok és mennyit.
- De képzeld hogy megmondthatom mert én a bátyád vagyok.
- Leszarom elhiheted. Inkánn annak örülj hogy eljöttem veled ide a nagy városba és nem maradtam ott.
- Nem is tudod hogy miket beszélsz.
- De hidd el hogy tudom hogy miket beszélek. És most idehalgass ha megakarod mondani hogy mit csináljak akkor rosszhelyenvagymert nekem nem parancsolhatsz. Világos?
- Majdakkor beszélünk amikor józan vagy.
- Te tudod.

Másnap amikor felkeltem azt sem tudtam hol vagyok. De aztán végre rájöttem hogy Liaméknél vagyok és Harryvel egyágyban.

- Hogy míí? Te meg hogy kerülsz ide az ágyamba? - sziszegem oda Harrynek.
- Nem tudom de nem lehetne halkabban mert még aludni szeretnék.
- Húzz ki az ágyamból most. - majd lerúgtam az ágyról de mint ha észre se vette volna úgy aludt tovább.