5 rész

Amikor kinyitottam a szemem nem láttam semmit csak a fehér falakat. De végül meghallottam valamit amit nem akartam.

- Istenem végre felébredtél jól vagy hugi?

- H-hol vagyok?

- Korházban.

- És te mit keresel itt?

- Hogy mit keresek itt majdnem meghaltál. Aggódtam érted?

- Az egész a te hibád. Ha nem csináltad volna azt Travisszel akkor ez most nem történt volna meg.

- Ezt nem mondhatod komolyan hogy az én hibám.

- De és most menj el és ne is gyere ide többet vissza és én is elmegyek. Haza  megyek mihelyt kiengednek innen. Most pedig viszlát és remélem majd még találkozunk ha meg nem a túloldalt várlak.

- Hugi ne mondj már ilyeneket. Most kaptalak vissza ne menj most el nem teheted.

- Sajnálom de nem akarom hogy lásd amikor meghalok.

- De nem fogsz meghalni esküszöm. Nem engedem.

- Sajnálom de most menj el kérlek.

- Nem.

- Mi az hogy nem?

- Jól hallottad nem megyek el és te sem mész el. Megvédelek akár az életem árán is.

- Hogy mi?

- Hallottad nem mész el sem te sem én.

- De hanem megyek el nem csak engem de még titeket is megölhet.

- Nem fog.

- Ki?

- Mi hogy érted az hogy ki?

- Ki mentett meg engem?

- Ja hát Harry volt. Épp WC-re akart menni és amikor meglátott egyből azt kiáltotta hogy hívjuk a mentőket. Mi meg persze azt sem tudtuk hogy miért de azért hívtuk. De amikor megláttunk téged ott vérző kezekkel elájultan azt hittem meghalok. Nagyon rossz volt szóval ne csinálj még egyszer ilyet.

- Sajnálom de nem akarom hogy ő öljön meg akkor már inkább én magamat. De behívnád Harryt ha itt van szeretném megköszönni neki.

- Persze.

10 percel később Harry jött be hozzám.

- Szia Harry.

- Szia Bella.

- Csak szeretném megköszönni neked hogy meg mentettél.

- Nincs mit. Bármikor meg mentenélek.

- Nagyon sajnálom.

- Semmi baj. Megértem mit miért csináltál.

- Nem akarok meghalni. - folytak le a könnyeim az arcomon.

- Hé hé pszt nem fogsz meghalni. Nem hagyom hogy meghalj.

- Tényleg?

- IGEN.

Ettől a kijelentéstől még jobban folytak a könnyeim. Nem tudom hogy miért de nem tudtam abba hagyni. Mire végre abba hagytam már az orvos is ide bent volt.

- Jó napot Miss Payn.

- Jó napot.

- Látom már sokkal jobban van. Ha akar már most haza is mehet de nagyon vigyázzon magára. Érti?

- Értem és köszönöm.

- Akkor hát viszlát.

- Viszlát.

10 percel később már felöltözve áltam az ágynál és vártam a fiúkat. 

Fél óra múlva már othon is voltunk. 

- Na fiúk én felmentem a szobámba szóljatok majd ha vacsi van.

- Oké de ne zárd be az ajtót.

- Nem fogom.

Amikor felértem a szobámba az volt az első hogy bekapcsoltam a kedvenc zenémet. Gondoltam egy kis takarítás eltereli a figyelmemet erről az egészről hát nem.