2013. szeptember 7., szombat

8 rész

Istenem az a csók soha nem fogom elfelejteni soha. Amikor az ajkunk összeért uhh inkább hadjuk. Már kora reggel  perverz fantáziám van elképesztő. De nem is baj mert egy gyönyörű fiú mellett ébredhetek. Gyorsan felkeltem megmosakottam a fogamat is megmostam bajd belebújtam a ruhámba amit találtam.
Majd vissza mentem a szobámba hogy felábresszem Harryt is.

- Harry lassan kelni kell próbára mentek.
- Még öt perc anyu.
Nincs más megoldás. Hát ráugrottam és elkeztem csikizni ahol értem.

- Jól van jól van fent vagyok már csak ne csikizz. - nevetett.
- Biztos?
- I-i-igen huu ilyen reggeli ébresztést sem láttam még.
- Nem is fogsz na kelj fel addig csinálok nektek kaját.
- Köszönöm. - majd oda hajolt és megcsókolt én persze meg egyből vissza. Hülye reflex.
- H-harry ha nem hagyod abba nem tudok nektek kaját csinálni.
- Nem baj majd eszünk később.
- Szó sem lehet róla na megyek majd gyeretek.
- Okés szivi.

Fél óra múlva már mindenki lent volt kivéve egy embert. Hát persze hogy Louis.

- Hol van Louis?
- Alszik még. Egy tankal sem lehet felébreszteni.
- Na majd akkor én kezelésbe veszem.
- Jaj istenem csak azt ne. - nevetett fel Harry a többiek viszont hülye fejel nézték és azt gondolták hogy " miről van most szó? "
- Nyugi vele finomabban bánok.

Felrohantam az emeletre és megkerestem Louis szobáját. Benyitottam és megkerestem Kevint.

- Louis ha nem kelsz fel kidobom a kukába Kevint.
- Neee csak azt ne fent vagyok.
- Biztos?
- Igen csak ne bánsd Kevint.
- Nyugi amúgy sem bántanám olyan kis cuki ja amúgy a kedvenceded csináltam meg. Répatortát.
- Miért nem mondtad előbb irány a konyha. Gyere Kevin.

10 percel később mindeni az asztalnál ült és evett.

- Na szóval Louis mivel keltett fel Bella?
- Ne is mondjátok borzalmas volt. Ki akarta dobi Kevint a kukába.
- És erre te egyből felébrettél?
- Na ná Kevint senki sem bánthatja. Senki.
- Jaj istenem nyugi már senki sem akarja bántani Kevint. Csak azért csináltam hogy felébredj amúgy is olyan kis cuki Kevin nem lenne szivem bántani.
- Tényleg?
- Liamre esküszöm.
- Hé miért rám?
- Mert rád gondoltam az előbb. - nevettem el magam majd a többiek.

Már javában ált a reggeli + a beszélgetés amikor csöngettek.

- Majd én kinyitom. - ajánlottam fel.
- Oké.

Oda mentem az ajtóhoz és kinyitottam.

- Hello.
- Hello Harry ithon van?
- Persze de ki keresi?
- Ja bocsánat olyan udvariatlan vagyok. Taylor Swift vagyok Harry barátnője.
- A-a milye?
- Barátnője szóval tudnál szólni neki hogy keresem?
- I-igen persze hogyne.

Amikor vissza mentem már alig bírtam vissza fojtani a könnyeimet de még tartottam magam de éreztem hogy nem sokáig bírom már. Gondolom Liam észrevette mert egyből oda jött hozzám és megöltelt.

- Hugi mi a baj?
- Semmi tényleg semmi. Ja mielőtt elfelejteném Harry?
- Igen?
- Itt a barátnőd valami Taylor Swift veled szeretne beszélni. - ennyi nem ment tovább a szemembe a bát át szakatt és mot ömlik belőlle a könny. Nem bírtam ott álnni ezért felrohantam a szobámba megcsaptam magam után az ajtót majd bezártam. Elegem van már mindenből miért nem tudok meghalni akkor nem tudnának nekem fájdalmat tenni. És ez volt az a pillanat amikor rájöttem hogy meg akarok halni. Nincs tovább itt maradnom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése